Északi-középhegység, a Mátra

Posted on by 0 comment

Mátraalján erdőszélén, lakik az én öreg néném -mondja a mese, s valóban igazi mesebeli világba csöppen az, aki a Mátrába veszi útját.

Az Északi-középhegység vadregényes vidékén, a Zagyva és a Tarna folyó völgye által határolt területen, ahol hazánk legmagasabb hegycsúcsa, az 1014 méter magas Kékes magasodik, s a hegyek ormain várromok magasodnak, egykoron betyárok portyáztak. Köztük az annyiszor megénekelt Vidróczki.A vulkáni működés eredményeként létrejött hegy rendkívül gazdag ásványi kincsekben, bizonyítják ezt Recsk, Gyöngyössolymos ércbányái, a sziklák hasadékaiból pedig hidrogénes, szénsavas, források fakadtak, melyre messze földön híres fürdők épültek.

Különleges növény és állatvilágnak ad otthont a terület, s ezen belül is a Mátrai Tájvédelmi Körzet. A méltóságteljes cseres-tölgyesek közötti tisztásokat májusban lilába öltözteti a magyar bogáncs, a sötétlila pázsitos nőszirom, másutt az erdei gyöngyköles virága kéklik. Júniusban a sárgás fehér békabogyó, a nyár derekától pedig az ernyővirágzatú völgycsillag ötlőzteti fehérbe a mezőket, réteket. De virágzik itt a sugárkankalin, havasi, vagy bérci rózsa, a pávafarkú salamonvirág is. Bármily szépek is, ne szakítsunk belőlük, hisz min-mind védett növény! De nemcsak a növényvilág ily egyedülálló, hazánk ritka állatai is otthonra leltek a Mátra erdeiben. A tisztásokon szarvasok és az őzek gyűlnek össze, a sziklák ormairól muflonok figyelik a tájat. A bokrok között halkan surran a menyét, a róka, s nem ritka e vidéken a vadmacska és a hiúz sem. A sziklák hasadékaiban, a fák ágai között pedig fiókáit költi a békászó sas és parlagi sas is.Nem csoda tehát, hogy az arisztokrácia szívesen épített kastélyokat e számtalan földi csodával megáldott vidéken. Közülük az egyik leghíresebb a Parádsasvár terebélyes fái között megbúvó Károlyi kastély, melynek közelében az Ybl Miklós tervei alapján épült pagodaszerű ivócsarnok várja kénes savanyú vízével az úton járót. A település végén lévő üveggyár pedig századok óta hirdeti a parádsasvári üvegfúvók, üvegcsiszolók szakértelmét. Parádon a Károlyiak kastélyában berendezett kocsimúzeum szépséges hintóiban gyönyörködhetünk, mellette a vörösmárvány borítású istállóban nemes tartású lovak ropogtatják a szénát. Ám Parád vonzerejéhez hozzátartozik timsós vize is, melyről Bél Mátyás számolt be először. Már a 19. század elején tudták, hogy e víz enyhíti a lábfájás, lábdaganat, szemgyulladás és a női betegségekben szenvedők kínjait. Az első 1795-ben épült fürdőház mellett aztán egyre újabb és újabb fürdők, szállodák bújtak ki a földből.

De a kastélyok, a parádi palócház, várromok mellett ezernyi szépséges élmény várja még itt a turistát. Pásztón a 15. századi oskolamester házában, egykoron a török elől egy porta verembe menekített berendezései beszélnek a múltról. Mátraszentimrétől, Mátraszentlászlótól, és Mátraszentistvántól azonos távolságra, nem is oly messze a híres Vidróczki csárdától pedig a három falu temploma bűvöli el a látogatót.S ha kicsit feljebb sétálunk a Mátra ösvényein, Mátraházán a kissé bizarr formájú Pagoda Szállóban pihenhetünk meg, Kékestetőn az ország legmagasabb pontjáról gyönyörködhetünk a panorámában, vagy Galyatetőn a fák között síléccel, vagy szánkón lecsúszva élvezhetjük a varázslatos hegy, s a téli sportok nyújtotta örömöket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.